2016-os kedvencek

Idén sikerült összesen 60 könyvet elolvasnom a tavalyi 47-hez képest, ami szerintem egészen elfogadható fejlődést mutat. Ahogyan előző évben, úgy idén is szeretném kiemelni azokat az olvasmányokat, amelyek a legmélyebb benyomást tették rám. Nagyon nehezemre esett kategóriánként csak egy könyvet választanom, hiszen idén, nagy szerencsémre, rengeteg fantasztikus könyvvel kerültem szembe.

Gyermekirodalom

• A csíkos pizsamás fiú

A történet egy igazán különös időszak igazán különös körülményei közé sodort nyolc esztendős fiú egy évét dolgozza fel. A történet az ő szemszögéből íródott, az utolsó fejezeten kívül ő a narrátor, így a környező világot egy gyerek értelmi képességeinek szűrőjén keresztül ismerhetjük meg, ami ebben a különleges időszakban kimondottan érdekes.
Először olvastam úgy könyvet, hogy halvány lila gőzöm sem volt arról, mire számítsak. Persze a címből adódóan, illetve a borító alapján kikövetkeztettem néhány dolgot, amik később félre is vezettek. Ennek a "becsapásnak" nagyon örültem, mert így váratlan fordulatot vett a történet, új megvilágításba helyezte a szereplőket és az eseményeket. Voltak számomra homlokon csapós részek, amikor végre rájöttem, hogy mit is takartak a Bruno által félreértett szavak és kifejezések, és ezek minden egyes alkalommal újabb jelentésréteget adtak a történetnek. Korából adódóan tehát Bruno nem a legmegbízhatóbb mesélő, ártatlansága azonban bájossá, néha viccessé teszi a könyvet, annak ellenére, hogy milyen nehéz témát dolgoz fel. Olvasás közben végig ellentétes érzések kavarogtak bennem, ettől is vált különösen emlékezetessé számomra.

Szintén tetszett: A fiú, akit Karácsonynak hívnak

Szépirodalom

• Így is történhetett

Ez a könyv első olvasás után bekerült az örök kedvenceim közé. Annak ellenére, hogy sokban különbözik azoktól, amelyek általában elnyerik tőlem ezt a címet, ugyanúgy az emberi lelket próbára tevő események és döntések feldolgozásáról és megértéséről szól, habár sokkal filozófikusabban teszi ezt.

Egy alternatív Ádám és Éva történetet mutat be a szerző, amelyben Ábrahám kortársaiként ismerkednek meg közösen a hittel, a jóval és a rosszal, saját magukkal, a lélek világával. A regény egyik legfőbb üzenete az - amit habár mindenki tud, sokan elfelejtenek - hogy rossz nélkül nincsen jó sem. A pillanatnyi kellemetlenségek, a fájdalom arra valók, hogy értékelni tudjuk azok hiányát.

Engem meghatott ez a regény, sőt megszólított. Az olvasása olyan érzés volt, mint ha megint gyermek lennék és puha, meleg takaróba tekerve ringattak volna a szüleim. Ártatlanság, kedvesség és szeretet árad minden egyes oldalból, szívet melengető élményt nyújtott nekem. Mindenképpen ajánlom hát, ha szívesen elgondolkoztok az élet értelmén, ha szerettek jóról és rosszról filozofálni, érdekel mi lehet a halál után, vagy ha csak elolvasnátok valami kellemeset, amely utána jó érzéssel tölt el.

Szintén tetszettek: A sziget, Észak és Dél, La petite fille de Monsieur Lihn

Sci-fi

• Ready Player One

Különösen megnyert ez a regény, pedig ritkán olvasom ezt a műfajt. Összetett karaktereket sorakoztatott fel, egy tragikus, az egész emberiséget érintő súlyos problémát, amelyet egy látszat megoldással próbálnak enyhíteni, ez pedig természetesen csak konfliktushoz vezethet. Szociális problémák, egy disztópikus jövőkép, egy digitális valóság, mindezt kincskereséssel fűszerezve... Azt hiszem ez a tökéletes receptje a sikeres regénynek. Én mindenképpen oda vagyok, ha egy történet nem csak szórakoztatási céloknak felelnek meg, hanem reflektálnak a valóságra, illetve van tanulságuk is. Mindenképpen úgy érzem, hogy a Ready Player One megfelelt ezeknek a kritériumoknak, hiszen elénk állít egy a valóságunkon alapuló lehetséges jövőt, és olyan komoly társadalmi problémákat említ, amelyek minket is mélyen érintenek. Mindezek mellett azonban szórakoztató, emészthető, és egyáltalán nem szájbarágós, így mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki szívesen olvas disztópiákat, vagy csak az időt múlatná egy kellemes regény társaságában.

Krimi

• Magánügy

Az Álomgyár kiadónak köszönhetem, hogy elolvashattam ezt a fantasztikus regényt, hiszen ha nem ajánlják fel a lehetőséget, nagy valószínűséggel soha nem teszem, ami mindenképpen veszteség volna. Mindenképpen ajánlom ezt a regényt mindenkinek, aki szívesen olvas jó krimiket, vagy nevetne egy jót. A történet izgalmas, a szereplők érdekesek és viccesek. A történet befejezése folytatásért kiált, ha lesz ilyen, én biztosan elolvasom majd. A végletekig élveztem a regény olvasását, le sem bírtam tenni a könyvet, amíg el nem értem az utolsó betűig.

Szintén tetszett: Gonosz pálya

Ifjúsági irodalom

• Fangirl

Rainbow Rowell regényéből áradt a kedvesség, a megértés és a cinkos egyetértés is. Nem voltak benne váratlan fordulatok, Cathnek nem kellett sárkányokkal megküzdenie, megmentenie a világot egy gonosz sötét varázslótól, vagy értékes tárgyak után kutatnia. Van azonban, amikor saját félelmeink leküzdése pont olyan nehéz, mint az előbb felsorolt tetteket végrehajtani. Az embernek egy igazi ellensége van, és az önmaga. Senki más nem állhat utunkban, csakis mi magunk.

Habár semmi különösen rossz nem történt a regény során, gyakran elsírtam magam olvasás közben, amikor egyes sorok mögött felismerni véltem egy barátkozni nem akaró, sehova nem tartozó lány félelmét az új iskolába lépés előtt. Vagy azt a lányt, aki úgy érezte kihasználták és elárulták, megerősítve benne minden eddigi félelmét... Igen, gyakran ismertem magamra a regény olvasása közben, és ez fakasztott könnyekre. Olvasás közben egyszerre éltem át a régi sérelmeket, emlékeztem egykori fájdalmaimra és jöttem rá arra, hogy mekkora utat is tettem meg azóta. Egyszerre sajnáltam a gyerekkori énemet, és éreztem büszkeséget, amiért idáig jutottam, anélkül, hogy valaha is feladtam volna értékeimet.

Tudom, hogy sokan éltek át hasonlót, sőt, sokan ma is szorongásban élnek. Van kiút. Ez a regény pedig olyan tisztelettel és megértéssel illusztrálja mindezt, hogy kötelező olvasmánnyá tenném a gimnáziumban. Hiszen mi más lenne az irodalom legfőbb szerepe, minthogy ráébresszen arra, nem vagy egyedül a problémáiddal, más is élt már át hasonlót, megoldódik. Mindig megoldódik.

Szintén tetszettek: Simon és a Homosapiens lobbi, Neked adom a napot

Humor

• Bolond

Christopher Moore a Biff evangéliuma - aki jézus gyerekkori haverja volt óta a kedvenc szerzőm, ha humoros regényekről van szó. Tökéletesen meglátta a vámpíros történetek gyengepontjait, így fantasztikus paródiái (Totál szívás trilógia) olvasása közben is halálra nevettem magam. A Bolond című kötetében azonban visszatér arra, hogy jól ismert történeteket öltöztet új köntösbe. A célkeresztben ezúttal Shakespeare áll, pontosabban a Lear király című műve, csakhogy ezúttal Tarsoly, a bolond szemszögéből ismerhetjük meg a történetet. Finom modorú urak és hölgyek tartsák magukat távol ettől a könyvtől, mert a trágárság a szerző által igen kedvelt eszköz, gyakran maga a humor forrása (kontrasztba állítva az eredeti szöveggel). Szerepel még benne három leánygyermek, egy hülye döntés, egy holló és egy szellem, mert "mindig van egy rohadt szellem". Én imádtam, a legsúlyosabb problémákról is képes elvonni a figyelmemet nyers, fekete humorával.

Szintén tetszett: A velencei sárkány

Fantasy

• Az árulás csókja

Nagyon tetszett nekem ez a regény, hiszen a könyv elolvasása után is sokáig gondolkoztam a megoldáson, habár pontosan tudtam, hogy csak a következő kötetek megjelenésekor fogok többet tudni. Tetszett a karakterek személyiségének felépítése, a történet struktúrája és tempója, a bizonytalanság, ami a herceg és az orgyilkos kilétét övezte és ami hozzáadott egy kis izgalmat a történethez. Tetszik, hogy Lia döntésének következményei vannak, amiket ő fel is ismer. Különösen tetszik, hogy ilyen erős női karakter lett a történet főszereplője, aki valójában egyedül is boldogul, nem feltétlenül van szüksége arra, hogy megmentsék. A regény vége amúgy borzalmas, hiszen fontos pillanatban szakad meg a történet, az olvasó pedig csak bosszankodik, hogy "hogyan lehet ilyen pillanattal zárni egy regényt". Talán az egyetlen dolog, amely számomra érthetetlen és idegesítő volt olvasás közben az, hogy miért nem volt képes valaki megmondani Liának az esküvő előtt, hogy a herceg fiatal és jóképű, vagy miért nem találkozhattak.

Szintén tetszettek: This Savage Song, My Lady Jane, Rengeteg, Sárkányok, farkasok és almák, Az árulás szíve