A mai nap nem kezdődött valami jól, hiszen - mint ti is biztosan tapasztaltátok - esős, szeles időnk volt. Már a Könyvfesztiválra menet beázott a cipőm és a zoknim, ami nem tette kellemesebbé az élményt. Nem baj, a postásokhoz hasonlóan úgy gondoltam, hogy az időjárási viszontagságok engem sem tántoríthatnak el.
"Neither snow nor rain nor heat nor gloom of night stays these bookworms from the swift completion of getting to the Book festival."
Azonban a Millenáris parkba érvén újabb bosszúság ért: a ruhatáron elemenként kellett fizetni, azaz 200 ft a kabát leadásáért és újabb 200 ft az esernyő leadásáért. Ha legalább másik akasztóra tette volna az esernyőt, esetleg megértettem volna, de nem így történt (így ráadásul jól össze is vizezte a kabátomat). Na de nem baj, túl tettem magam eme sérelmen, és el is indultam felfedezőútra, hiszen volt egy fél órám az első engem érdeklő előadás kezdetéig. Barangolás közben megálltam végül a szlovák színpadnál, mert megláttam valamit, ami lekötötte a figyelmemet. Éppen a 27, avagy halál teszi a művészt című könyv bemutatóját tartották, ott ült a szlovák szerző (Alexandra Slamela), a tolmács, és a moderátor (Karafiáth Orsolya)... Azt hiszem a kép magáért beszél. Még sosem láttam ilyen hajdíszt, de nem semmi. Lehet, hogy őrültség, de nekem nagyon tetszik.
Amúgy az egyetlen dolog, amit a beszélgetésből felfogtam (mivel a hajköltemény elvonta a figyelmemet), az a következő volt: a könyv egy 27 éves művészről szól, aki úgy dönt, ideje meghalnia, hogy legendává válhasson. A regény egy rövid naplóbejegyzéssel kezdődik, amelyben ezen elhatározásáról ír a főszereplő. Nos ez a naplóbejegyzés nem a képzelet szüleménye, valódi naplóból származik, mégpedig a szerzőéből... Szerencsére végül nem ölte meg magát, ennek is köszönhetjük ezt a könyvet.
Nem hallgathattam végig a könyvbemutatót, mert mennem kellett az első előadásra, amelynek címe "A jövő a digitális olvasóé?" Az előadáson részt vettek: Bujtor László (Digi-Book), Alexandr Kovalenko (PocktBook), Falussy Lilla (író) és Karvalics Z. László (író).
Nagyon érdekes és tanulságos volt a beszélgetés, végre úgy éreztem, hogy tényleges információkat kaptam arról, milyen is az e-könyv helyzete Magyarországon, de leginkább a különböző médiumok hatásáról, az olvasás változásáról és a digitalizáció hatásáról esett szó.
Megtudtam, hogy jelenleg a teljes könyvpiac díjbevételének 1%-át teszi ki az e-könyv, jelenleg főként a tinédzserek (kötelező olvasmányok miatt), és az idősek (klasszikusok olvasása, és a betűnagyítás miatt) használják. Leginkább a szórakoztató irodalmat veszik ilyen formátumban, hiszen aki e-könyvet olvas az általában utazás közben teszi (tömegközlekedés, nyaralás), olyankor pedig nem szívesen olvasnak szakirodalmat az emberek.
Az is új információ volt számomra, hogy 27%-os ÁFA terheli az e-könyveket, míg a nyomtatott könyvek esetében csak 5%-os, ami persze befolyásolja az árat, illetve csökkenti a versenyképességet. Jelenleg Magyarországon kevesebb címe van az e-könyv kiadóknak, de folyamatosan növekszik, úgy gondolják, hogy 3-4 éven belül utolérik a nagy kiadókat, ami pedig javít a versenyhelyzetükön. Bujtor László szerint abban a pillanatban dől majd el, hogy a könyv, vagy az e-könyv nyeri meg a versenyt, hiszen onnantól, hogy behozta a lemaradást, már csak azon múlik, ki képes inkább a fejlődésre.
Ebben a témában már írok egy konkrét adatokra alapuló bejegyzést is, amelyet a héten ki is teszek. Régen foglalkoztat az e-könyv vs. könyv kérdés, és most végre úgy érzem, hogy el tudtam magamban dönteni a kérdést.
Az előadás után elmentem ebédelni, ami sajnos tovább rontotta a hangulatomat, hiszen megint meg kellett küzdenem az elemekkel. Ebéd után úgy döntöttem, nem megyek be a "Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról" című panelre, mert addigra már minden életkedvem elszállt, úgy éreztem "mályva cukor van az agyam helyén" (ahogy a franciák mondanák). Megvettem hát a könyveimet, és haza mentem.
A mai napon beszerzett művek:
Becky Albertalli: Simon és a homo sapiens lobbi
Daniel Keyes: Bűnös-e Klaudia?
Federica Bosco: A szerelem különös súlya
George R. R. Martin: A jégsárkány
Jandy Nelson: Neked adom a napot
Amúgy nagyon kedves srác volt ma a Libri standjánál, aki mindenkinek készségesen segített. Ilyenkor sajnálom, hogy ilyen pocsék a névmemóriám... mindenesetre neki sikerült jobb kedvre derítenie engem, ezt mindenképpen köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése