Dzsungel kézikönyv

Író: Joub, Nicoby, Copin
Rajzoló: Joub, Nicoby
Cím: Manuel de la jungle
Kiadó: Dupuis
Kiadás éve: 2015
ISBN: 978 280 016 179 2


















Fülszöveg: Deux auteurs de bande dessinée peuvent-ils survivre dans la jungle ? Partis quelques jours en pleine forêt guyanaise avec deux copains baroudeurs, Joub et Nicoby font leur retour aux sources. Chasse, bivouac, cueillette, excursions et trouille bleue s'inscrivent au programme de ce reportage qui conduit nos deux auteurs au coeur d'une nature certes exubérante - et non sans danger pour le distrait -, mais aussi de plus en plus menacée par l'homme et son exploitation déraisonnée des ressources. Au cours de leurs pérégrinations, racontées avec humour, Joub et Nicoby apprennent à connaître les bruits de la nuit dans la jungle, mais se trouvent aussi confrontés à des réalités dérangeantes, telles que l'extraction clandestine d or dans une zone censément protégée, mais qui est en fait gangrénée par un trafic dont les hommes sont les premières victimes. Un récit complexe, traversé de problématiques très actuelles sur le statut de la vie sauvage dans un monde moderne qui lui laisse de moins en moins de place, et magnifié par la beauté de paysages saisis sur le vif.

Bevezető: egy barátnőm kérdezte, hogy nem írnék-e képregény és manga kritikákat is. Az igazság az, hogy már egy ideje gondolkoztam ezen én is, több oka van ugyanis annak, hogy eddig nem vállalkoztam erre. Az egyik az, hogy Magyarországon nem elterjedt műfajokról van szó, kevés is jelenik meg nyelvünkön, magam sem magyarul olvasom őket. A másik az, hogy rövidségükből adódóan (ha nem sorozatról van szó) nehezen tud az ember igazán mélyen beletemetkezni, így első olvasás után még az olvasmánnyal, mondanivalóval (mert igen, egy képregénynek is lehet mondanivalója) kapcsolatos érzések is felszínesek maradnak. Végül pedig visszatartott a képregény/manga olvasókkal kapcsolatban Magyarországon jellemző előítéletek.
Nagyon szeretem a képregény műfaját, mert olyan szórakoztatási eszköz, ami a film/sorozat és a regény között van valahol félúton. A képek emészthetőbbé, könnyedebbé teszik, a kevés szöveg felgyorsítja az olvasás folyamatát, a képek által pedig a grafika művészeti világába és a különböző rajztechnikákba kapunk betekintést. Gyakran előfordul, hogy a sok munka után már semmi kedvem egy komolyabb regény elolvasásához, mert úgy unom már a betűket, hogy összefolynak a szemem előtt. Ilyenkor előveszek egy mangát, vagy képregényt és azt lapozgatom.
A képregények gyermekkorom óta komoly szerepet töltöttek be az életembe: Astérix et Obélix, Boule et Bill, Yoko Tsuno, Tintin, Les 4 as, Alix sorozatain nőttem fel, gyakran lapozgattam őket. Később aztán jöttek apám felnőtteknek való példányai: Thorgal, Durango, végül pedig már az általam vett képregények és újabban a mangák. Mindezek miatt döntöttem végül úgy, hogy a saját örömömre mégis belevágok, és ezekről is megírom a véleményemet.

Vélemény: Kitalálhattátok, imádok utazni, így különösen szeretem az ilyen témájú képregényeket, mert általuk én is láthatom a számomra még ismeretlen tájakat. Természetesen bekapcsolhatnám a tévét is, de annyival kellemesebb, nyugodtabb élmény egy ember által készített rajz, vagy festményen keresztül megismerni ezeket az országokat. Ebben a képregényben különösen tetszenek a "fejezeteket" elválasztó gyönyörű akvarellek. Olyan szép képek illusztrálják ezt a képregényt, hogy amióta kiolvastam, többször is elővettem, hogy kedvtelésből lapozgassam és gyönyörködhessek bennük.

A képregény valós történet alapján készült: Joub és Nicoby egy képregény fesztivál alkalmával Francia Guyana fővárosába, Cayenne-be utaznak, ahol megismerkednek Olivier Copin-val, aki tanár. Olivier és jó barátja rengeteg időt töltenek az őserdőben vadászattal, úgy ismerik, akár a tenyerüket és felajánlják a két grafikusnak, hogy körbevezetik őket. A városi srácok kapnak az alkalmon, és elfogadják a meghívást: meg akarják ismerni az őserdő veszélyeit, állat- és növényvilágát.

Hihetetlen öniróniával álltak neki a történet megírásának, nem titkolják el, hogy elkövettek minden hibát, megvolt minden előítéletük, ami két városi srácban csak meglehetett. Féltek az állatoktól, a mérgező növényektől, az erdőtől, a vadászattól, a lelőtt állatok előkészítésétől és megevésétől. Hamar rájöttek azonban, hogy ezen a vidéken nem a természet jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem maga az ember. Különböző illegálisan bevándorolt aranyásó csoportok vetekednek a területért, ember- és illegális állatkereskedelem folyik a békésnek tűnő folyó partjain, tönkretéve a környéken élők életét, szennyezve a természetet. A sok humor és kaland mellett a képregény legfőbb üzenete az, hogy a veszély mi vagyunk. Az album minden egyes képe óda a gyönyörű természethez, az ember azonban mindezt a szépséget veszélyezteti.

Könnyed, kellemes olvasmány, komoly mondanivalóval. Mindenkinek ajánlom, aki szeret utazni és szívesen gyönyörködik két igen tehetséges ember munkájában. Nevettető, elgondolkodtató olvasmány, amely tökéletes társa bármely nyaralásnak, vagy kellemesebbé tehet egy fullasztóan meleg napot.