Kakukkszó

Író: Robert Galbraith
Fordító: Nagy Gergely
Eredeti cím: The Cuckoo's Calling
Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2014
ISBN: 978 963 689 884 7























Fülszöveg: Amikor egy zűrös életű modell lezuhan londoni lakása erkélyéről és meghal, mindenki azt gondolja, öngyilkos lett. A bátyjának azonban kétségei támadnak, és felfogadja Cormoran Strike magánnyomozót, hogy nézzen rá az ügyre.
Strike háborús veterán, aki megsérült Afganisztánban, ráadásul az élete is romokban van. Az ügy pénzügyi mentőövet dob neki, de ennek megvan az ára – minél mélyebben ássa bele magát a fiatal modell életébe, annál sötétebbnek tűnnek a dolgok, és ő maga is annál szörnyűbb veszélynek teszi ki magát…

Vélemény: Magával ragadott és minden téren elnyerte tetszésemet ez a fantasztikus, a régi klasszikusok stílusát tükröző krimi. Olyan régen vágytam már egy olyan bűnügyi regényre, amely visszanyúl a gyökerekhez anélkül, hogy az embernek olyan érzése támadna, mint ha valaki lemásolta volna kedvenc íróinak stílusát... Robert Galbraith (azaz j. K. Rowling) ennek az igényemnek száz százalékosan eleget tett, aminek köszönhetően figyelemmel kísérem majd a Cormoran Strike sorozat alakulását.

A Kakukkszó leginkább a főszereplő páros és a főbb strukturális elemek szempontjából idézi fel a klasszikus krimik hangulatát. Ahogyan a bűnügyi regények mesterének, Sir Arthur Conan Doyle-nak első ilyen témájú művei óta gyakori szokás, úgy itt is két visszatérő főszereplőnk van: a nyomozó (Cormoran Strike), és segédje/titkárnője (Robin Ellacott). Bizonyos szempontból ez a felosztás hasonlít Erle Stanley Gardner híres krimi sorozatára, amelyben a híres ügyvéd, Perry Mason és csinos titkárnője Della Street nyomoztak ügyfeleik érdekében. Cormoran Strike, amputált lába miatt azonban inkább juttatja eszembe Jefferey Deaver lebénult kriminológusát, a morcos Lincoln Rhyme-ot, mint a jó kedélyű Perry Masont.
Ezekre a regényekre hajaznak persze a történet legalapvetőbb strukturális elemei: megérkezik az ügyfél, egy lehetetlen, lezárt, vagy a rendőrség által rosszul kezelt üggyel, amelyet főszereplőink kemény munka és kivételes intellektusuknak köszönhetően természetesen megoldanak.

A hasonlóságok azonban itt meg is szűnnek. Galbraith egyedi történetvezetése, mesemondó stílusa és szereplői miatt olvasás közben eszembe sem jutott párhuzamot vonni más krimikkel. A korábban említett szerzők rövidebben mesélik el történeteiket, könyveikben sokkal nagyobb szerepet játszik az ügy megoldása, mint a főszereplők megismerése, így ritkán lehetünk tanúi karakter fejlődésnek, bonyolult szereplők felépítésének. A Cormoran Strike sorozattal azonban nem ez a helyzet. Az eddig megjelent mindkét kötet meghaladja az ötszáz oldalt, így nem csak egy bonyolult ügy felépítésére és megoldására adódik lehetőség, hanem a szereplők kidolgozására is. Ez egyike azoknak a tulajdonságoknak, amelyek elnyerték tetszésemet. A sorozat olvasása során megismerjük a szereplők "jelen" életét, de múltjuk bizonyos részeibe is betekintést nyerhetünk, így árnyalva a róluk alkotott benyomásunkat, így téve őket még szerethetőbbé.

Jó szereplőkre mindig szükség van, jó történet nélkül azonban semmit nem érnek. A regény ebből a szempontból sem hagy minket cserben. A rejtélyt gyönyörűen felépítette a szerző. Különösen tetszik, hogy Cormoran Strike nem rendelkezik hatodik érzékkel, amely alapján első látásra eldöntheti, elvállalja-e az ügyet, tényleg megéri-e neki. Perry Masonnal ellentétben nem tudja első ránézésre, hogy ez az ember ártatlan, érdemes neki segíteni. Főbb motivációja teljesen emberi: meg akar élni valamiből, amit szeret csinálni. Így amikor John Bristow betoppan hozzá azzal, hogy híres testvére, Lula Landry nem öngyilkos lett, hanem gyilkosság áldozata, Strike nem gondolja azonnal, hogy "hát persze, hogyan is lehetett ilyen bolond a rendőrség." Nem hisz a férfinak, el is mondja neki, hogy vállalja az ügyet, de csakis az igazságot várhatja el tőle, a kedvéért nem változtat azon.
Ezek után nyomon követhetjük a nyomozás minden részletét, és hogyan változik meg a nyomozó véleménye az ügyről. A történet csavaros, de  - és ez különösen tetszik - a nyomok alapján az olvasó is rájöhetett volna arra, ki a gyilkos. Természetesen ez akkor lehetséges, ha olvasás közben jegyzetelte a felmerülő nyomokat, vagy fotografikus memóriája van. Én magam csak a végkifejlet elolvasása után csaptam a homlokomra, hogy: "Hát persze! Hiszen itt volt végig a szemem előtt!"

Egyetlen egy momentum van csupán, amit nem értettem, és amiért alacsonyabb értékelést kap tőlem a könyv (spoiler, jelöld ki a szöveget, hogy lásd): hogy miért is bízta meg John Bristow Strike-ot a gyilkosság felderítésével, ha egyszer a rendőrség lezárta már az ügyet és megúszhatta volna? Ennek egyszerűen semmi értelme nincs, hiszen a rendőrségi nyomozás alapján nem maradt elvarratlan szál, senki nem gyanakodott volna rá.

Ennek ellenére nagyon élveztem a regény olvasását, és mindenképpen ajánlom minden krimi rajongónak ezt a sorozatot. Fantasztikus történetvezetés, jól kidolgozott bűneset és megoldások, árnyalt főszereplők és színes mellékszereplő gárda teszi a Kakukkszót élvezetessé. Én nyáron szeretek leginkább krimit olvasni, kiülök a kertbe és egy finom limonádé kíséretében falom fel a könyvet. Ha szereted a klasszikus bűnügyi regényeket, és te is ilyenkor olvasod őket szívesen, akkor mindenképpen ajánlom Robert Galbraith Kakukkszó című regényét.

Kiss Tamás verse

Utóirat: Sokan kritizálják, hogy nem egyértelmű, miért is lett kakukkszó a könyv címe. A regényben Lula egyik ismerőséről kiderül, hogy Kakukknak becézte a lányt. A kakukk arról ismert, hogy tojásait más madarak fészkében rakja, hogy azok neveljék fel fiókáit. A történetben Lulát biológiai édesanyja örökbe adta, így a modell kakukk fióka lett. A könyv címe azonban nem Kakukk, hanem Kakukkszó. A kakukkszó több mitológiai világban is a gyász, a fájdalom hangjának szimbóluma (a könyv elején található Rossetti vers is ezt a jelentést sugallja), ez a történet pedig ekörül a téma körül mozog, a végkifejlet szempontjából is fontos tényező, ezért is találó címe ez a könyvnek.

• A könyvet a BBC sorozat formájában megfilmesíti, de még nincsen megjelenési dátum.
• A sorozat második kötete is megjelent már magyarul, címe A selyemhernyó, amelynek kritikáját itt olvashatjátok.
• A sorozat harmadik kötete Career of Evil címen októberben jelenik meg az Egyesült Királyságban.
• A szerző honlapját ide kattintva nézhetitek meg.