2015. június 4., csütörtök

15 napos Book Blogger Challenge - 14. nap

Mi érheti el nálad, hogy félbe hagyj egy könyvet?



Általában, akár tetszik a könyv, akár nem, mindig végig olvasom (ha már megvettem). Lehetnek egy regénynek azonban olyan tulajdonságai, amik az őrületbe kergetnek. Íme néhány példa:

- Ha túl egyszerűen fogalmaz az író: a gyerekkönyvek persze ez alól kivételek (habár a választékos nyelvezet ott is elvárás). Természetesen azt sem szeretem, amikor túl cifrázza a szerző és egy oldalas mondatokban közli mondanivalóját. Meg kell találni az arany középutat.

- Rossz történetvezetés: nagyon utálom, amikor lyukak vannak a történetben, vagy a könyv elolvasása után még mindig marad megválaszolatlan kérdés. Persze könyvsorozatoknál normális, hogy nem derül ki minden az első kötetben, de most nem ilyen esetekről beszélek.

- Ha túl sok a hiba: legyen az fordítási, vagy elütési hiba, egyszerűen az őrületbe kergetnek. A Végzet ereklyéi olvasása közben éreztem azt, hogy nem csak abba hagynám az olvasást, hanem legszívesebben keresztül hajítanám a könyveket a szobán. A hibák megszakítják az olvasás lendületét, brutálisan kiszakítanak a regény világából. Szerkesztők: tessék oda figyelni ezekre!

- Szerelmi háromszög: egyik oka annak, hogy nagyon kevés romantikus regényt olvasok az, hogy egyre gyakrabban kerül elő az a borzalmas jelenség, amit szerelmi háromszögnek (vagy sokszögnek) neveznek. Egyszerűen kiakaszt a jelenség, nem értem hogyan fordulhat elő, hogy az ember lánya képtelen legyen két fiú közül dönteni. Ha nem tudja, hogy melyiket szereti jobban, akkor egyiket sem szereti eléggé.

- Hosszú leírások: ha olvastátok már néhány kritikámat, láthattátok, hogy egyáltalán nem zavar, ha egy regény lassú folyású. Nagyon nehezen tudom azonban túl tenni magam a több oldalas leírásokon, legyen szó a táj, a környezet, a szereplők személyiségének, vagy egy probléma hosszas (egy oldalnál hosszabb) boncolgatásáról. Mindenképpen értékelem, becsülöm és tisztelem, ha egy szerző ilyen szépen és részletesen képes szavakba önteni ezeket, ennek ellenére hamar megunom és nehezemre esik folytatni az olvasást.

- A kihagyott lehetőségek: igazából ez inkább bosszantó, mint dühítő. Veronica Roth "A hűséges" című regényének olvasása közben éreztem például azt, hogy sokkal többet is ki lehetett volna hozni a történetből, komolyabb és rétegeltebb üzenete is lehetett volna, de valamiért a szerző elment a lehetőség mellett, vagy csak súrolta. Megemlített egy társadalmi problémát, de nem foglalkozott vele annyit, amennyit az megérdemelt volna. Nagyon bosszantott...

Kíváncsi lennék arra, hogy mi az, ami számotokra elfogadhatatlan egy könyvben? Mi az a pont, amikor vágtok egy grimaszt és "ebből elég" felkiáltással inkább leteszitek a könyvet?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése