Vigyázzunk azokkal a fránya "egy új kutatás szerint" kezdetű cikkekkel!

A The Guardian szerint egy új kutatásból kiderül, habár az olvasott szövegértést nem befolyásolja az, hogy nyomtatott, vagy elektronikus formában olvassa-e az ember a szöveget, az időrendiség érzékelését viszont igen. A nyomtatott könyvet olvasók állítólag sokkal inkább képesek voltak a történet időbeli struktúráját visszaadni, mint az e-könyvet olvasók...

Nem is tudom, hol kezdjem. Habár a cikk hivatkozik Elizabeth George-ra, nem adja meg a kutatási eredmények forrását. Na, de maga a kutatás sem ér sokat, hiszen csak 50 emberrel végezték, így nem is reprezentatív (azaz eredményeit nem lehet általánosítani). Nem említve, hogy az 50 emberből csupán 2, azaz, két ember volt gyakorlott Kindle használó... És George szerint ez utóbbi nem befolyásolná az eredmény? Bizony: "I don't think we should assume it is all to do with habits, and base decisions to replace print textbooks with iPads, for instance, on such assumptions. Studies with students, for instance, have shown that they often prefer to read on paper". Hát persze, hiszen logikus, hogy ha valaki gyakran olvas elektronikus könyvet, akkor nem lesz benne nagyobb gyakorlata, az agya nem szokik hozzá, és idővel nem lesz képes arra, amit nyomtatott könyvek olvasásakor. Az eszemet eldobom!

Na és kik tették ki a mintát? Hát a cikk alapján ez nem derül ki, csak annyit tudni, hogy 50-en voltak. És regényt olvastak? Nem, egy 28 oldala novellát, ami valljuk be, egy ilyen kutatáskor nem a legjobb választás, hiszen rövid és tömör, csak apró részletekre lehet így rákérdezni.

Ne értsetek félre, hajlandó vagyok elhinni, hogy az időrendiség felfogását segíti az, hogy érzékeink nyomtatott könyv olvasása közben sokkal több információt kapnak, hiszen látjuk, és ujjainkkal is érezzük, hogy egyik oldalt balról jobbra lapozzuk, és hogy jobb oldalt egyre vastagodik a már elolvasott lapok stóca. Igen, szerintem ez elég hihetően hangzik, és teljes mértékben megértem, hogy valaki ezt kutatni akarná, és számokkal alátámasztani. De akkor csinálja jól!

Mit kell tudni hasonló kutatások eredményeinek értelmezésekor?

- Fontos tudni, hogy ki (Személy, cég) végzi a kutatást, hiszen érdekei is fűződhetnek a kapott eredményekhez [by the way, a cikk erről se mond semmit, pl. mi van, ha a kutatást nyomtatott könyveket forgalmazó cég/kiadó finanszírozza?]
- Reprezentatív kutatáshoz minimum 100 személy kell, de minél nagyobb a minta, annál jobb.
- Rendesen körülhatárolt mintát kell választani. Az eredmények csakis a mintához hasonló kritériumoknak megfelelő személyekre lesznek érvényesek, szóval ezt mindenképpen figyelemben kell venni egy kutatás megszervezésekor, illetve az eredmények értelmezésekor (mert ha a minta 7 évesekből áll, akkor nem lehet a világ egész népességével kapcsolatos következtetéseket levonni).
- Ha nem zavarodsz bele az adatokba, érdemes az eredeti kutatási eredményeket megnézni, mert a cikkek gyakran általánosítanak, kerekítenek és félreértelmeznek.
- Nagyon oda kell figyelni, hogy milyen hipotézisből indultak ki, vajon az eredményeket megfelelően értelmezték, vagy mindenképpen a hipotézisüket próbálták alátámasztani? Kerestek az eredményekre alternatív magyarázatot is, vagy meg sem próbálták?

Szerintem a kutatók által feltett kérdés (van-e minőségbeli különbség nyomtatott és elektronikus könyv olvasása között) nagyon érdekes, és mindenképpen érdemes vele foglalkozni, hiszen ahogy a cikkben is írták, fontos tudni, hogy egy bizonyos típusú olvasáshoz (tanulás, szórakozás, stb.) milyen eszközt érdemes használni. Szerintem viszont fontos lenne pontos, reprezentatív eredményeket kapni, nem pedig ezt a hablatyot.