2016. február 25., csütörtök

Kate Bennett (Kaczor Kata)

Író vagyok! Ezt már 26 éve tudom. Csupán eddig még nem akartam kilépni az árnyékból.

Kislányként kezdődött. Az álmodozásba menekültem világom rossz történései elől. Emiatt ki is lógtam a sorból. Más voltam. Szerettem önmagamban lenni. Kamaszként kezdtem írni. Terápia volt és elvonulási lehetőség egy különleges világba. Ott mindig békére leltem. Írói ambícióim sokáig háttérbe szorultak, mert az élet nem kényeztetett túlságosan. Így hosszú évekig az asztalfiókban hevertek az írásaim, csak néhány közeli barát olvasta a kéziratokat. Ekkor még romantikus történeteket írtam.
Majd évekig szociális munkásként dolgoztam. Szoros kapcsolatban voltam a munkám miatt a rendőrséggel. Ez a világ a legtöbbször félelmetes és szörnyű volt. Ekkor fordultam a pszichológia, azon belül a kriminálpszichológia felé. Egyre több krimit és thrillert olvastam. Innen ered a krimi szeretetem, így váltam krimi íróvá. S lassan megérlelődött a gondolat, hogy végre a nagy nyilvánossággal is megosszam a gondolataimat. Teljes elszántsággal dolgozni kezdtem és nagy utat tettem meg, mire elkészült az első debütáló regényem.

Tanárként dolgozom, de most már elmondhatom, hogy író vagyok. Író, aki mesél, tanít, szórakoztat. Szeretném, ha az egész napi munka, zötykölődés, vezetés után otthon megpihenve, vagy valahol várakozva az olvasó is ugyanazt érezné, amit én írás közben: elkap egy áramlat, ami buborékot képez körém. Olyankor minden más megszűnik, benne élek a történetben. Együtt lélegzem, élek a szereplőimmel.

Az íróvá válás rögös útján rájöttem egy nagy igazságra: Nem a siker a boldogság kulcsa, hanem a boldogság a siker kulcsa! Bármerre is dobált az élet, az írás örök boldogság volt. Történeteim nem csupán az életem képeit mutatják meg, hanem sok-sok áldozat életébe is bepillantást enged.

(Forrás: Álomgyár kiadó)

Megjelent művei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése