2015. március 3., kedd

Szulamit

Író: Alekszandr Ivanovics Kuprin
Fordító: Gellért György
Cím: Szulamit
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 1970
ISBN: 963 074 137 7


















Fülszöveg: "És felövezte a király Szulamitot drága nyakláncokkal, tiszta igazgyöngyökből, amelyeket alattvalói a Perzsa-tengerből halásztak ki, és a lány testének melegétől a gyöngy eleven fényt és finom ragyogást kapott. És a korall is pirosabban csillogott napbarnította mellén, és megélénkült a türkiz ujjain, és kezében sustorgó szikrát szórtak azok a sárga borostyán csecsebecsék, amelyeket a messzi északi tengerpartról hoztak ajándékba Salamon királynak a tiruszi Hirám merész hajósai… És ím, szerelem költözött Salamon király szívébe, a királyok királya és a bölcsek bölcse szívébe: első és utolsó szerelme.
Sok évszázad pergett le azóta. Jöttek országok és fejedelmek, s eltűntek nyomtalanul, mint a sivatagon végigsöprő szél. Jöttek hosszú, kegyetlen háborúk, melyek után a hadvezérek nevei évszázadokon át ragyogtak, mint a vér es csillagok, de az idő emléküket is elmosta.
De a szegény szőlőbeli leányka és a hatalmas király szerelme sohasem múlik el, és nem megy feledésbe, mert erős, mint a halál, a szerelem, mert minden szerető asszony királynő, mert a szerelem gyönyörűséges!"
A költői szépségű elbeszélés művészi parafrázisa a salamoni Énekek Éneké-nek: az író újrateremtő fantáziája nyomán színpompás képekben elevenedik meg a véresen kegyetlen és buján érzéki ókori Kelet világa.


Vélemény: Az egyik legszebben megírt könyv, amit valaha olvastam... Szavakkal nehéz kifejezni, milyen érzéseket vált ki belőlem ez a kisregény, ahányszor csak elolvasom. Olyan kifinomultan, kedvesen, naivan írja le a két főszereplő között kialakuló (igazából nem alakul ki semmi, hiszen első látásra egymásba szeretnek) szerelmet, hogy az ember csak gyönyörködve ugrik egyik sorról a másikra, remélve, hogy soha nem lesz vége a csodás szavak áradatának. A fordítás csodálatos, öröm ilyen szép magyarsággal írt könyvet olvasni a sok csalódás után.
A könyv a múlt század elején íródott, érezhető is rajta, hogy a mai divattal ellentétben nem rohan sehová, szépen komótosan kihasznál minden percet, míg el nem ér a történet tragikus végére. Valójában az egész egy hatalmas tájleírás, ezért kell mindenképpen figyelmeztetnem titeket, hogy hangulat könyvről lévén szó, csak akkor fogjatok neki, ha biztosan tudjátok, hogy türelmesen végig tudjátok olvasni. Mivel kisregény, a Jókai és Verne könyvekkel ellentétben nem szabad átugrani ezeket a leíró részeket, mert azokban van minden, amiért érdemes kézbe venni ezt a könyvet.
Engem lenyűgözött, magával ragadt, meglepett ez a könyv. Amikor jó barátomtól kölcsön kaptam, nem hittem, hogy így fog tetszeni, pedig sejthettem volna, hiszen a barátom jól ismer engem, nem ajánlotta volna, ha tudja, úgysem fog lekötni. Nem tudom, miért voltam olyan előítéletes, de talán közre játszhatott az, hogy írója orosz.Hősiesen bevallom, hogy nem vagyok oda az orosz irodalom depressziós regényeiért, de a Szulamit egyáltalán nem olyan. Tele van erővel, energiával és élettel elejétől a végéig.
Én azt gondolom, hogy a Szulamit egy olyan könyv, amit legalább egyszer el kell olvasni az életben, mert akármilyen is az időjárás, akármit is fogyaszt közben az ember, elrepíti őt egy csodálatos, színes világba, nyomot hagy a lelkeden, felemel. Mindenkinek ajánlom, szerintem csodás élményben lesz része annak, aki elolvassa.

A könyv gyönyörű illusztrációit Reich Károly készítette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése