Sírni csak a győztesnek szabad

Író: Székely Éva
Cím: Sírni csak a győztesnek szabad
Kiadó: magán kiadás
Kiadás éve: 1987
ISBN: 963 500 519 9



















Fülszöveg: Székely Éva magyar úszósport kiemelkedő alakja, többszörös olimpiai bajnok vetette papírra emlékiratait.
Bevezetőben szól a gyermekkori meleg otthonról, a szeretetről, majd megkísérli rekonstruálni, hogyan is jutott el az életét meghatározó vezérgondolathoz: olimpiát kell nyernie. A Hogyan lettem pillangókisasszony című részben összefoglalja sportolói pályafutását. A könyv legszomorúbb, s mégis legfelemelőbb része közé tartozik, amikor beszámol arról, hogy az üldöztetés éveiben, amikor minden álma összeomlani látszott, milyen akaraterővel úszott, tornázott és sohasem adta fel a reményt. Kedves egyszerűséggel számol be sikereiről, s arról, hogy minden eredmény mögött mekkora erőfeszítés, munka áll. Egy fejezet számol be a Szőnyi úti uszodában edzőként eltöltött évek eseményeiről, majd lányának, Gyarmati Andreának úszópályafutását ismerteti. Hosszan és meggyőzően magyarázza az okokat és körülményeket, melyek eredményeképpen Andrea „csak” egy ezüst- és egy bronzérmet nyert Münchenben. Az utolsó fejezet – Kórházak – azt a győztes csatát ecseteli, amelyek az orvosok folytattak egyik szemének megmentéséért.
Az érdekes életutat jó tollal, humorral és öniróniával felelevenítő könyv nemcsak a sportot kedvelő olvasóknak, elsősorban fiataloknak ajánlható.

Vélemény: Nagyon tetszett ez az önéletrajz. Székely Éva már az előszóban leszögezi, hogy ő nem író, így a munkája sem számít majd szépirodalmi műremeknek, de én azt hiszem, lélek nyugalommal sorolhatjuk azok közé. Tény, hogy stílusa egyedi, de olvasás közben inkább olyan érzés, mint ha az úszás ritmusára írta volna azt is, mint ahogy élete nagy részét ez határozta meg. Eléri, hogy minden versenyt vele együtt izguljunk végig, habár ismerjük az általa és lánya által elért eredményeket.
Mindig is szerettem új nézőpontokból szemlélni az életet, Székely Éva pedig egy általam kevéssé ismert világba, az élsportolók világba ad bepillantást. Mostantól biztosan máshogy tekintek rájuk és egy-egy sporteseményre. Mostantól máshogy követem majd az olimpiákat is, az biztos.
Az úszónő lelkesedése, kitartása és ereje ragályos, a könyv elolvasása után magam is úgy éreztem, bármire képes lennék.
Fantasztikus mű, önéletrajz, társadalomkritika kisregény formájában, amelyet bármikor olvashattok, biztos, hogy fantasztikus hatással lesz rátok. Az álmainkat megvalósíthatjuk, ha kitartóan küzdünk értük és hajlandóak vagyunk minden energiánkat ebbe fektetni.

Les anges meurent de nos blessures

Író: Yasmina Khadra (Mohammed Moulessehoul)
Cím: Les anges meurent de nos blessures
Kiadó: Éditions Julliard
Kiadás éve: 2013
ISBN: 978 226 624 650 7



















Fülszöveg: Il se faisait appeler Turambo, du nom du village misérable où il était né, dans l'Algérie des années 1920. Il avait pour lui sa candeur désarmante et un direct du gauche foudroyant. Il fréquenta le monde des Occidentaux, connut la gloire, l'argent et la fièvre des rings, pourtant aucun trophée ne faisait frémir son âme mieux que le regard d'une femme. De Nora à Louise, d'Aïda à Irène, il cherchait un sens à sa vie. Mais dans un monde où la cupidité et le prestige règnent en maîtres absolus, l'amour se met parfois en grand danger.

Vélemény: Előljáróban annyit, hogy ez a könyv még nem jelent meg magyarul, én is franciául olvastam. Olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy úgy gondoltam, ennek ellenére meg kell osztanom veletek az élményt. Aki teheti (beszéli a nyelvet és be is tudja szerezni), az mindenképpen olvassa el ezt a fantasztikusan vezetett, színes szereplőkkel teli megható és elgondolkoztató történetet.
A szerző az első világháború utáni Algériát mutatja be, a háború okozta traumát és hatásait, a gyarmatosítók és a helyiek viszonyát, a szegénységet, a nélkülözést, az éhezést, a küzdelmet, a faji megkülönböztetést, a hírnév árát. A történet főszereplőjének életét követjük, a mélyszegénységből való kitörését, profi ökölvívóvá válását és bukását.

A regény a börtönben kezdődik, Turambo kivégzésének napján. A férfi fél a haláltól, ezért emlékeibe menekül, és próbálja megérteni, hogyan is jutott el idáig. A következő fejezettől már időrendben halad tovább a történet onnantól, hogy családjával együtt egy nyomornegyedbe kényszerül, miután egy földcsuszamlás romba döntötte szülőfaluját. Életének történetét három részre osztja, három nagy szerelme mentén: Nora (unokatestvére), Aida (egy prostituált), és Irène (egy rokkant ex-ökölvívó lánya) iránt táplált, gyakran viszonzatlan érzelmeivel való küzdelme.
A fiú egyik leghőbb vágya, hogy ő irányíthassa a sorsát, de milyen lehetőségei lehettek egy értékrendjéhez hű, fiatal arab fiúnak a francia gyarmatban? Egy nap aztán híre megy, hogy egy verekedés során kiütött egy ökölvívót, így veszi szárnyai alá DeStefano, edző, és M. Bolloq, helyi gazdag személyiség. A fiút sem a hírnév, sem a gazdagság nem vonzza, csupán függetlenséget szeretne és rendes megélhetést, hogy családját eltarthassa, sok mindenhez azonban nem ért, így elfogadja az ajánlatot.
De Turambo nem csak pénzre, hanem szeretetre is vágyik, legyen szó baráti, testvéri, anyai, vagy egy nő szeretetéről. Miután a halottnak hitt apjáról kiderül, hogy valójában elhagyta őket, ez a szükséglet csak erősebbé válik, de milyen esélyekkel indulhat az ökölvívás önzéssel és kapzsisággal kikövezett útján?