A nap szerelmese // Aranyecset

Író: Dallos Sándor
Kiadó: Urbis Könyvkiadó
Kiadás éve: 2001

1. A nap szerelmese
ISBN: 963 929 119 6

2. Aranyecset
ISBN: 963 929 102 1










A Libri ismertetője: A kétkötetes mű egyszerre ismeretterjesztő és színes, olvasmányos regény, amely generációkon keresztül megőrizte frissességét és vonzerejét. A két regényből egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festő műveivel találkozzon. Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig. A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát. Az Aranyecset a második kötet, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden
mozzanatába.

Vélemény: Még egy történelmi regény... Szóljatok, ha már elegetek van belőlük. Mivel ez az egyik kedvenc műfajom, nagyon sok hasonló van még a tarsolyomban, és mind meg fogom osztani veletek. Ennek ellenére, megpróbálok majd felváltva ajánlani őket más műfajokkal, mert el tudom képzelni, hogy ti esetleg szívesebben olvasnátok olyanokról.
Nekem nagyon tetszett ez a történelmi-életrajzi regény. Amikor olvastam, még nem nagyon ismertem Munkácsy Mihály munkáit, habár a festő neve ismerős volt. A testvérem ajánlotta nekem ezt a könyvet, aki bár nem nagy olvasó, de imádja a művészettörténetet. Nagyon jól tettem, hogy elfogadtam a tanácsát és elolvastam ezt a fantasztikus művet.
A könyv a festő szemszögéből íródott első szám harmadik személyben, gyermekkorától haláláig követi annak életét. Nem tudom, hogy mennyire pontos, mennyire volt ilyen Munkácsy személyisége, de engem magával ragadott a regény már az első pár oldaltól fogva és nem eresztett egészen a második kötet utolsó oldaláig. A festőt (a végsőkig) szenvedélyes férfiként írja le, aki festés közben már-már transzba esik, ha elkapja őt az ihlet. Szabados életet él, kiköltözik Párizsba, rengeteg emberrel (és nővel) ismerkedik. Főleg a szenvedélye és a belőle néha előbújó kisfiú teszik őt annyira szerethetővé, mert amúgy elég bunkó tud lenni (a regényben). Aki ilyen szenvedéllyel él, az egy idő után magát emészti fel, ez a sejtés pedig együttérzést vált ki, és az olvasót a könyvhöz tapasztja. Az ember tudni akarja, hogyan alakul majd sorsa, és a rossz előérzet ellenére (és annak ellenére, hogy tudja, az életrajzi regények csakis a főhős halálával végződhetnek), amolyan mazochista módon szurkol, hogy minden jól sikerüljön neki és elérhesse céljait.
Az író stílusa nagyon jó, gördülékenyen lehet olvasni, és a sok ifjúsági regény után üdítően hat a választékos megfogalmazás és a normális hosszúságú mondatok. Ez a két kötetes regény egyike a legjobb életrajzoknak, amiket valaha olvastam, ezért mindenkinek ajánlom, aki szereti a műfajt, de talán olyanoknak is tetszhet, akik eddig ilyet nem olvastak, hiszen egy rendkívüli személyiség életéről szól. Évszaktól és időjárástól függetlenül bármikor olvasható, váltakoznak benne a vidám és szomorú pillanatok, nem nyomja bélyegét a könyvre egyetlen érzelem, ami miatt csak nyomasztónak, vagy vidámnak mondanám.